POST-IT #16 - 2019, hát nem az én évem

Sziasztok!

   Hú, húzós évem volt tavaly. Semmi sem úgy alakult, ahogy én terveztem.

   Év elején két halál eset is volt, amik egy kicsit megráztak. Az egyik egy volt osztálytársam halála, majd pár hétre rá az egyik kutyánk is örökre elaludt. De persze ez nem volt elég! A rokonságomból is egy valaki meghalt, majd most nem régen a mamám kutyája is elpusztult.

   Ezek mellett tavaly tavasztól ősz végig egy ismeretlen betegséggel küzdöttem, ami teljesen felborította az életemet. Már szerencsére tudjuk mi a bajom, de azóta is egy szigorúbb étrendet kellett tartanom. Ez alatt -13 kg fogtam, ami így ijesztőnek hangzik, de nem egyszerre ment le, meg volt miből fogni bőven.

   Persze ezek ellenére se állt meg az életem. Májusba lettem vállalkozói mérlegképes könyvelőit, majd szeptemberben felvettek államin egyetemre, bár nem diplomát adó képzésre, hanem fszra, mert sikerült félre jelölnöm. Azóta simán teljesítettem az első félévet. Egyébként nekem egy nagy csalódás az egész egyetem és megőrülök a rengeteg diákhiteles és kérdőíves e-mailektől.

   Ezek mellett elkezdtem a jogsi megszervezéshez való úttat, de tavaly csak háromszoros bukást szereztem KRESZ-ből. Ami nekem ciki, mert eddig soha nem buktam, de egyébként egy kicsit felemelő érzés valamiből megbukni. Bár legutóbb, majdnem sikerült. Idén összeszedem magam és sikerülni fog.

   Hogy nem volt egy nagyon jó évem.

   DE!

   2020

   Teli vagyok tervekkel és energiával. Olyan terveket sikerült összegyűjtenem, amiket nem érzek túl nagy falatnak és most ott is tartok, hogy kettő ki is pipálhatok jövő héten és eddig jó úton haladok azzal, hogy heti egy bejegyzés is sikerüljön.