Vers #2 - Magány

A szél a fákat táncoltatta

Az én gyenge testemen is végig rohant

Majd megnyugodott mellettem

Gúnyosan nevetett rajtam

Nem foglalkoztam vele

Besietett a kabátom alá

Jeges karmait a bőrömhöz érintette

Éreztem, ahogy a húsomba vágja a magát

Reménytelenül néztem előre

Aztán egy meleg lepel hullott rám